Mindig a fénybe nézz

Eltelt két év amióta kiderült, hogy a kis Bogárkánk leukémiás. Aki követi a blogomat kis betekintést nyerhet az azóta eltelt időről, a betegséggel való küzdelmünkről, és az én lelki állapotomról. Most pedig eljött az esemény amire már régóta vártunk, és amire ha rágondoltam görcsbe rándult a gyomrom. 2016.dec.14-én reggel miután elvittük a tesót a suliba, bementünk… Tovább »

Van egy Alapítvány aki nagyon lelkiismeretesen segít a leukémiás betegeken, így korábban nekünk is, hiszen az alapítója maga is érintett. Ez az Alapítvány tartós élelmiszer gyűjtést rendezett az egyik hipermarketben, és úgy gondoltam, hogy mivel ők is segítettek nekünk, így most rajtam a sor, hogy viszonozzam a segítségüket, ezért önkéntes munkát vállaltam erre a napra…. Tovább »

Még októberben megnyertük az Életem, Anya-Lánya fotópályázatot, amit a Tégy Jót! hírdetett meg a támogatottjai közt, így pénteken egy izgalmas esemény elé néztünk. A nagy forgalom ellenére végül mindenkinek sikerült eljutnia a helyszínre, ami egy fotó stúdió volt a fővárosban. Itt vártak minket azok a kedves emberek, akik felajánlották a részvételüket, hogy elkészülhessenek a várva várt… Tovább »

Mivel nyakunkon a tél, elhatároztuk egy anyukával, hogy feldíszítjük az iskolában a terem ajtót, így egy péntek délután miután haza mentek a gyerekek, nekiálltunk barkácsolni. Egy óra alatt kész lett a remekmű, és az ajtóból egy hóembert varázsoltunk a gyerekek legnagyobb örömére, hiszen még nevet is kapott, az ajtó lett Henry Hóember. Bár szülői értekezleten… Tovább »

Három hét telt el amióta Bogárka nem szedi a gyógyszert, és elérkezett az első gyógyszer nélküli kontroll ideje. Szerencsére minden rendben volt, azt mondta D. doktor, hogy megemberesedett a vérképe a mi kis Hősünknek. Ez nagyon jó hír, hiszen már nincsenek pirulák, amik kordában tartanák a rossz sejteket, így bízom benne, hogy nincsenek már betolakodók… Tovább »

 November másodika, számunkra egy nagyon fontos dátum, hiszen ezen a napon vette be Bogárka az utolsó gyógyszereit. Ettől a naptól kezdve nincs tilalom, hiszen az esti gyógyszer előtt és után egy órával nem lehetett tejet és tejterméket fogyasztani, ami miatt sokszor volt sírás, mert amikor a tesó ivott egy pohár tejet akkor bizony Bogárka is… Tovább »

Az utolsó nap a táborban volt mostanában a legnehezebb napom, mivel egész délelőtt kavarogtak bennem az érzések. Olyan érzések ezek, amit csak az érezhet aki járt már ebben a csoda világban. Azt kívántam, hogy bárcsak ott maradhatnánk örökre, ezekkel az emberekkel, mint egy nagy, összetartó család. Igen, összetartó! Mert az összetartás nagyon hiányzik az életemből,… Tovább »

Minden reggel 7.30-kor van a zenés ébresztő, majd lehet menni reggelizni. Miután mindenki elfogyasztja a reggelijét, kezdődnek a napi programok, korcsoport szerint felosztva. Van aki kézműveskedik, van lovaglás, zenés foglalkozás a gyerekeknek, íjászat és bátorpálya, ami a legizgalmasabb program mindenki számára. Forgásban mennek a csapatok, minden kipróbálható, de semmi nem kötelező. Nekünk a legnagyobb kihívás… Tovább »

Milyen is a Bátor Tábor? Olyan élményekkel, és kedves emberekkel teli csoda, amiről álmodni sem mertem. Persze, mint azt az előző bejegyzésem végén írtam, sok jót hallottam már róla, de ezekről  az élményekről nem hallani kell, hanem átélni. Persze megpróbálom minél élethűbben leírni az ott tapasztaltakat, de olyan ez, mint amikor az ember lát valami… Tovább »

Mint azt már egy előző bejegyzésemben írtam, felhívtak a kórházból pár hete, hogy ha van kedvünk, mehetünk a Bátor Táborba. Aki nem hallott még róla, ez egy olyan tábor, amit a súlyosan beteg gyerekeknek, és családjuknak szerveznek immár 15 éve. Paul Newman, a híres színész úgy gondolta, hogy a gyerekek a hosszú és fájdalmas kórházi… Tovább »