Az utolsó Anyák napja az oviban nagyon megható volt. Amikor átadták a gyerekek a saját kezűleg készített ajándékot, Bogárka úgy borult a nyakamba, hogy tudtam, ő is pontosan érzi, a mi anya-lánya kapcsolatunk más, hiszen olyan dolgokon mentünk keresztül, ami nagyon közel hozott minket egymáshoz. Egymásra voltunk utalva hónapokon keresztül, és tudja, bármilyen nagy a baj, mindig mellette leszek, amíg csak élünk!
Végre elérkezett a nagy nap, Bogárka ovis ballagása! Már hetek óta számoltuk, hogy hányat kell még aludni a nagy eseményig. Azt sem bánta, hogy szoknyát kell felvennie (mivel ki nem állhatja ezt a ruhadarabot), csak ballaghasson már, mert amióta a tesó elballagott, azóta vágyott ő is egy ballagási csokorra, amit most duplán meg is kapott, hiszen a mama is csináltatott egyet. Így a maci csoportos kislánynak rögtön két macis csokra is lett, amit persze nagy becsben őrzünk akárcsak a tesó a sajátjait.