Mindig a fénybe nézz

Régen írtam…. mert minden rendben van! Bogárka befejezte a 2. osztályt, szépen cseperedik, és szerencsére jól van! Két havonta járunk kontroll vizsgálatra, vért vesznek, aztán a szokásos rutin vizsgálat, és a megnyugvás: Minden eredménye jó! Persze előfordultak az elmúlt időszakban is aggodalmas napok egy-egy tovább tartó lázas megbetegedés kapcsán, hiszen az aggódó szülőben benne van… Tovább »

Elérkezett a nap, amire utaltam az előző bejegyzésem végén. Ismét közreműködhettünk egy Bátor Táboros rendezvényen, ahonnan olyan élményekkel térhettünk haza, amit örökre a szívünkbe zárunk. Ezen az estén újra elmeséltem a kis Tündérkénk betegségének rövid történetét, majd azokat az érzéseimet amiket a Bátor Táborral kapcsolatban érzek, majd a gyerekekkel, más érintett családokkal és néhány Cimbivel elénekeltük a tábor… Tovább »

Mivel az elmúlt két év nyarán óvnunk kellett Bogárkát a naptól és a fürdőzéstől a fenntartó kezelés alatt szedett gyógyszer miatt, idén először élvezhette újra úgy a nyári szünetet, mint az egészséges társai. Régebbi bejegyzéseimből kiderül, hogy milyen sok mindent tesznek az Alapítványok a beteg gyerekekért, és ezt most nyáron is megtapasztalhattuk. A moszkvai úttal indult… Tovább »

Idén nyolcadik alkalommal rendezték meg Moszkvában a Győztesek versenyét, ahova számos országból érkeznek olyan gyerekek, akik legyőzték a daganatos betegséget. Tavasszal hívtak a kórházból, hogy idén Bogárkának is van lehetősége elutazni erre a versenyre az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvánnyal, lenne-e kedve. Bevallom, én az elején óckodtam, hiszen még nem volt távol tőlünk 5 napig, ráadásul… Tovább »

Hetekkel ezelőtt kaptam egy felkérést a Bátor Tábor Alapítványtól. Egy vacsorával egybekötött aukciós esten vettünk részt, ahol több, mint kétszáz meghívott vendég előtt elmeséltük két szülővel együtt a történetünket, és azt, hogy mit is adott nekünk a Bátor Tábor. A gyerekeknek is nagy szerepe volt ezen az estén, hiszen néhány Cimbivel együtt próbálták oda csempészni… Tovább »

Elérkezett a várva várt nap, és szombaton reggeli után elindultunk Hatvanba. Bár az időjárás nem kedvezett nekünk, hiszen elég hűvös volt, de legalább nem esett az eső. Ahogy közeledtünk, én egyre izgatottabb lettem, vajon találkozunk-e ismerőssel? Hosszú kocsisor fogadott, és az egyik nagyon kedves fiú Cimbink még a családi táborból, aztán ahogy a bejárathoz értünk ismét találkoztunk… Tovább »

Az életünk lassan-lassan visszatér a normális kerékvágásba, és a Bogárkánkkal történteknek szerencsére már csak a kellemes utóhatását érezzük. Bár ezt most elég furán fogalmaztam…. Még mielőtt a Testvér Táborba mentek a gyerekek, kaptam egy telefonhívást a Bátor Tábor egyik munkatársától, hogy csinálna velem egy telefonos interjút Bogárka betegségével kapcsolatban, és hogy milyen  hatással volt ránk a… Tovább »

Elérkezett április 6., az én drága kisfiam 10. születésnapja, és a Testvér Tábor első napja. Az otthoni gyors ünneplés után, kora délután érkeztünk meg Hatvanba. Miután bemutattak minket a gyerekek Cimbijeinek, még egy kicsit maradhattunk velük. Találkoztunk a családi táborból megismert Cimbikkel, akik szívélyesen üdvözöltek minket. Az egyik kedvenc Cimbinkkel pedig úgy üdvözöltük egymást, mint… Tovább »

Még a tavalyi év végén jelentkeztünk a Bátor Tábor testvér turnusába, amit idén áprilisban tartanak. Ez egy hosszú hétvége ugyanúgy, mint a családi tábor volt ősszel. A gyerekek már egy ideje másról sem beszélnek, csak arról, hogy mennyire várják, hogy újra eltölthessenek pár napot ebben a csodavilágban. A hétköznapokban is sokszor felidézzük az ott töltött… Tovább »

Elérkezett 2017 tavasza. Jó ideje nem írtam már bejegyzést, eléggé felgyorsult az életünk mostanában. Talán a legnagyobb változás, hogy újra dolgozom, aminek nagyon örülök, hiszen egy cuki kislányra vigyázok, és az anyukával is jól összebarátkoztunk az elmúlt hetekben, szuper kis családdal bővültek a hétköznapjaim, így sokkal kiegyensúlyozottabb lettem. A gyerekek élete is zajlik, hiszen az iskolában is mindenféle… Tovább »