Mindig a fénybe nézz

Ezt a bejegyzést mindazok emlékére írom, akiket elveszítettünk az elmúlt 2 évben. Elsősorban azokra szeretnék emlékezni akiket ismertünk, szerettünk, akikkel nap-mint nap találkoztunk, együtt sírtunk-nevettünk, de ma már nem lehetnek köztünk. Gyerekek, akikből lehetett volna VALAKI! Gyerekek, akik szerető családban éltek, akik élték a gondtalan gyermekkort mindaddig, amíg nem támadta meg szervezetüket a kór. Ők… Tovább »

Elérkezett az augusztus! Tanév végén kiderült, hogy az iskolai évnyitós műsort a tesó osztálya fogja csinálni, és szükség van két kis elsősre is az előadáshoz. Úgy gondoltuk, hogy ez jó alkalom egy közös szereplésre, így amikor a tanárnéni elküldte a műsort, nagy erőkkel kezdtünk neki a szövegtanulásnak. A szünet utolsó hetében minden nap bejártunk próbálni az… Tovább »

Eljött újra a nyár, még mindig napfény nélkül, hiszen továbbra is szedjük a gyógyszereket, és még mindig strand nélkül a fertőzés veszély miatt. Most azonban engedélyezte a doktor bácsi, hogy óvatosan egy picit megmártózhat Bogárka is a Balatonban. Ezt a nyarat is próbáltuk mozgalmassá tenni, amennyire csak tehettük, hiszen még mindig Apa dolgozik egyedül, így… Tovább »

Elérkezett a május, búcsú az óvódától. Bár nem volt könnyű az elmúlt év, a tavalyi évben pedig teljesen kimaradt Bogárka az oviból, mégis szeretettel gondolunk az ovis évekre, az óvónénikre. Sok szép emléket magunk mögött hagyva várjuk az iskolát, szinte minden nap felteszi ez a kis Hős a kérdést: Anya, mikor fogok már én is… Tovább »

Mivel mi mindig is úgy gondoltuk Apával, hogy azért vállalunk gyerekeket, hogy egy családként minél több időt töltsünk együtt, ezért igyekszünk is így élni. Mielőtt Bogárka beteg lett, azelőtt is fontos volt, hogy minél több élményt adjunk nekik, azóta pedig ezt még komolyabban gondoljuk. Hiszem, hogy a gyermekkorban eltöltött rengeteg közös családi program, megalapozza azt, hogy jó… Tovább »

A tavasz a kedvenc évszakom! Virágoznak a fák, mindenhonnan madarak csiripelése hallatszik, ébred a természet! Áprilisban három születésnapot is ünneplünk a családban, és persze a húsvétot, így mozgalmasan telik ez az időszak. A tesó húsvétkor született, így viccesen azt szoktam mondani, hogy őt nem a gólya hozta, hanem a húsvéti nyuszi. Idén nagy bulit tartottunk,… Tovább »

Továbbra is gyakran járunk vérkép ellenőrzésre a kórházba. Miközben várakozunk az ambulancián, gyakran találkozunk régi kedves ismerősökkel, akikkel a kórházban töltött hónapok alatt napi szinten kapcsolatban voltunk. Ilyenek többek között a gyógytornászok is. Amikor épp arra járnak, mindig körbe kérdezik a kis betegek szüleit, és érdeklődnek a gyerekek hogyléte felől. Az egyik ilyen alkalommal megemlítettem… Tovább »

A 2016-os év sem indult zökkenőmentesen. Bár Bogárka tudott 3 hetet egyfolytában oviba járni anélkül, hogy megbetegedett volna, aminek nagyon örültem, mégis volt valami, ami beárnyékolta az örömömet. Talán már említettem, hogy a kórházban több anyukával nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttünk, így a közösségi oldalon létrehoztunk egy zárt csoportot magunknak. Mivel már nem találkozunk… Tovább »

Eltelt egy újabb év. Egy év, aminek az első fele még tele volt nehézségekkel, és félelmekkel, de szerencsére az év második felében ezek a nehézségek és félelmek enyhültek. Persze még mindig nem vagyunk nyugodtak, és már tudjuk, hogy az életünk sohasem lesz olyan, mint régen, de bízunk benne, hogy az évek múlásával talán a félelmeink… Tovább »

Mivel már régóta nyaggattak minket a gyerekek egy kutyusért, úgy gondoltuk, hogy ebben a helyzetben nagyon jót fog tenni nekik. D. doktorbácsi beleegyezése után elkezdtünk nézelődni az interneten. Mivel én eléggé tisztaság mániás vagyok, így csak olyan fajta jöhetett szóba, amelyiknek nem igazán hullik a szőre, és persze kis termetű. Így esett a választásunk a… Tovább »