1.0Mindig a fénybe nézzhttps://mindigafenybenezz.cafeblog.huH. Esztihttps://mindigafenybenezz.cafeblog.hu/author/h_eszti/<p><img class="alignnone size-full wp-image-325" src="https://mindigafenybenezz.cafeblog.hu/files/2016/08/1.jpg" alt="1" width="259" height="194" /></p> <p><span style="color: #ff0000"><strong>MÁJUS</strong> </span></p> <p>Ez a hónap sokkal nehezebb volt, mint a többi a kezelés során. Igaz, eljött az intenzív terápia vége, és az is igaz, hogy mondták az elején, hogy készüljek fel arra, hogy a vége lesz a legnehezebb. Azonban erre nem lehet felkészülni. Nagyon fáradtak voltunk már mindketten. Az utolsó hónapra esett az a kezelés sorozat, amitől az összes haja kihullott. Ez sem volt könnyű lelkileg. Pedig tudtuk, hogy be fog következni, de amikor tényleg megtörténik, azt mégsem olyan könnyű átélni. Erre a hónapra esett a második szteroidos kezelés. Remélem soha többet nem lesz rá szükségünk! A mellékhatások pedig sokasodtak az első szteroidhoz képest. Fény és hang érzékenységgel bővült a paletta. Már reggel 9 órakor sírt a kis Bogárka, hogy mikor lesz már sötét. Otthon teljes nyugalmat tudtam biztosítani neki amikor csak ketten voltunk. A kórházban azonban nagy a nyüzsgés, így a bent töltött napok lassan, és nehezen teltek. Ekkor már a nappali osztályon kapta a kezelést. Reggel bementünk, és este jöttünk haza.</p> <p><em><span style="color: #ff0000">Anyák napja</span></em><span style="color: #ff0000"><span style="color: #333333"> <img class="alignnone size-full wp-image-326" src="https://mindigafenybenezz.cafeblog.hu/files/2016/08/anyaknapi_kislany1.png" alt="anyaknapi_kislany[1]" width="549" height="278" /></span></span></p> <p>Teljesen más értelmet kapott számomra, hogy Anya lehetek. Átélhettem olyan dolgokat, amit sosem akartam, és bár eddig is boldogsággal töltött el a tudat, hogy Anya vagyok, de most sokkal boldogabb érzés fog el, amikor a gyerekeimre nézek. <strong>Boldog vagyok, hogy ők vannak nekem, </strong>mert találkoztam Anyákkal, akik már soha többet nem ölelhetik át a kincsüket. Ennél borzasztóbb dolgot el sem tudok képzelni! Az iskolai Anyák napja idén sokkal nehezebb volt, mert közben a másik gyermekem otthon várt nagyon betegen.</p> <p><span style="color: #ff0000"><em>Gyereknap, Ballagás</em></span></p> <p>Ebben az évben a gyermeknap is máshogy telt. Nem mentünk sehova, mert a tömeget még kerülnünk kellett, de mindent bepótolunk! Május végén, a kezelés utolsó hetében hívott minket az óvónéni, hogy menjünk el a ballagásra, ha tudunk. Igaz, a Bogárka csak jövőre ballag, de a barátnői idén. A doktor bácsi engedélyével ott voltunk az ovis ballagáson, de a tömeg elkerülése miatt csak a végére mentünk. Persze sapkában, és szájmaszkban mentünk, mert még nagyon vigyázni kellett a kis Tündérkére. Nagy volt a meglepetés, amikor az ünnepség végére oda értünk! Többen összesúgtak, amikor meglátták a kis hősömet, mások pedig sírva fakadtak. Érdekes reakciókat vált ki az emberekből, ha valaki más, mint ők. Nem mindennapi látvány egy felpuffadt arcú, sapkás, maszkos kislány, főleg nem egy ballagáson. A lényeg, hogy az óvó néni, és a lányok nagyon örültek a rég nem látott barátnőjüknek. Meg is örökítettük ezt az örömteli eseményt.</p> <p><img class="alignnone size-large wp-image-328" src="https://mindigafenybenezz.cafeblog.hu/files/2016/08/11150425_1438080459844664_6068921930696808315_n-600x360.jpg" alt="11150425_1438080459844664_6068921930696808315_n" width="600" height="360" /></p> <p> </p>rich